1,65 m3-es vastagfalú nyomásálló vastartály álló/fekvő hengeres - több db -R2;

a a legnagyobb tétel az épületek energia költségei között a fűtés. Érdemes okosan spórolni.

A technológiák folyamatosan fejlődnek. A vegyestüzelésű fűtési rendszerek régen gravitációsan (ami mai viszonylatban is tökéletes és egyszerű) működtek, minimális szabályozhatósággal. Ha befűtőttek a rendszerbe túl meleg volt, ha a fa leégett a lakásba hideg volt. A 90-es évek elejétől a gázrendszer folyamatos kiépülésével sokan a kényelmesebb megoldást választották és gázfűtésre álltak át. Jelenleg ez az egyik legköltségesebb (legkomfortosabb) fűtési mód.

Visszatérhetünk a gyökerekhez a vegyestüzelési rendszerekhez, mert a technológia fejlődik, olcsóbbá vált a kiépítése illetve jelenleg ez az egyik legolcsóbb fűtési mód. Régen azon túlmenően, hogy a rendszerben a hőingadozás is nagy volt komfortosságról sem beszélhettünk. A kazánban a tüzet folyamatosan táplálni kellett pár óránként. Ez már a múlt. A jelenlegi szilárd tüzeléses kazánok sem tudnak jóval hosszabb időt, több energiát kisajtolni a fából, de egy tökéleteshez közeli égetés esetén, (folyamatos levegő utánpótlással) illetve puffertartály rendszerbe építése esetén ma már naponta egyszer elég begyújtani. Természetesen szélsőséges időjárás esetén ez növekedhet, de nem kell a folyamatos táplálásról gondoskodni.

A mai vegyestüzelésű rendszer fontos eleme a puffertartály. Pontosan mi is ez a tartály. Legegyszerűbben azt lehetne mondani, mint a generátornak az akkumulátor. Az autóban keletkező, de az abban a pillanatban fel nem használt energia eltárolására szolgáló elem.

A puffertartály is hasonló módon működik. A kazán üzemeltetésekor leghatékonyabb (hatásfokkal) levegő leszabályozása nélkül ég el a fa, de ebben az esetben a folymatosan termelődő felesleges energiát érdemes a rendszerbe beépített puffertárolóban elraktározni, addig amíg felhasználásra nem kerül.

1, Ha a rendszerben nincs puffertartály az felesleges energia a kéményen távozik.
2, Ha a rendszerben van (vegyestüzelés, faelgázosító, pellet, szén, napkollektor) puffertartály minimális energia veszhet el, a rendszer szabályozható, a begyujtási (fűtési) ciklus akár 24 órára is elnyújtható így az életünk komfortosabbá válik. 3, Ha a rendszerben van puffertartály, időjárás függő szabályozás a rendszer tökéletesen szabályozható, fűtési ciklusok hosszabbra nyújthatóak, a hatásfok és a gazdaságosság maximális. Evvel a megoldással akár 70% fűtési költség is megtakarítható.

A tartály előnye különösen az átmeneti időszakokban jelentkezik, amikor is nincs szükség akkora hőenergiára, amekkorát a kazán megtermel, a felesleget a puffertartály eltárolja - a megtermelt hőenergia nem megy veszendőbe.
Sokan kérdezik mikor térül ez meg nekem? Ez egy egyszerű matematika. Egy évben átlagosan 5 hónapot (kb 150 nap) fűtünk. A kazánunk teljesítménye a leghidegebb napokra van tervezve. Ez Magyarországon -15 celsius. Évente átlagosan 10-15 ilyen hideg nappal számolhatunk. 135 napon keresztül nincs szükség a kazánunk maximális teljesítményére. Egy átlagos napon +10C esetén a kazánban keletkező energiának csak 10-20% kerül a házba a többi a kéményen távozik.

Megéri-e nekem, hogy 135 napon keresztül a fa (pellet, zöldhulladék, kukoricacsuhé, szalma, stb) energiájának csak a töredékét hasznisítom?

Példa számokban: 120nm régi szigetelés nélküli, öreg épület fűtési igénye +5C esetén 35kW. Fatüzeléssel puffertartály nélkül naponta 5-6 meg kell utántölteni a kazánt. A hőmérséklet a lakásban folyamatosan ingadozik. Kazán kormol, mert a levegő hozzáadás minimális, sok az időráfordítás.

Ugyanezen rendszer, de puffertartállyal szerelve a kazánban keletkező össze energiát egy puffertartályba továbbítjuk ahonnan az épület akkor veszi csak el ha igáény van rá. Egy jól megépített rendszerrel egy begyújtással kifűthető az épület 24 órára. Miért is? +5C esetén a házunk igénye kb 4-6kW. A megtermelt, de fel nem használt 29kW fűtési energiát a puffertartályban raktározzuk a felhasználás pillanatáig.

Tartály tipusai:
Két nagy csoportra osztjuk, fűtési és használati melegvíz tartályokra.

Fűtési puffertartálykon létezik hőcserélő nélküli, egy hőcserélős, két hőcserélős, belső HMV tartályos, átfolyós használati melegvíz hőcserélős változat. A puffertartály belülről nem bevonatos ugyanis a fűtési rendszerben nincs levegő, így nem oxidálodik (rozsdásodik).

A HMV (használati melegvíz) tartályoko belül megkülönböztetünk hőcserélő nélküli, egy hőcserélős, két hőcserélős, illetve utólagosan beépíthető hőcserélős (akár 4 különböző hőcserélő) változat.

Hogyan válasszunk tartály:
Elsődlegesen el kell dönteni mire, használnánk a tartály. Fűtési költségünk csökkentésére vagy melegvíz előállítására vagy ezek kombinációjára?

Fűtési költségeinket csökkenteni illetve a komforthatást (korszerűsítés) szeretnénk növelni abban az esetben egy megfelelően kiválasztott (méretezett) sima hőszigetelt puffertartályt kell választani.

Napkollektoros fűtés rásegítéses rendszer építése esetén (akár a jövőben) akkor az egy vagy két hőcserélős szigetelt puffertartályt kell választanunk. Utólagosan a puffertartályba nem lehet gazdaságosan hőcserélőt építeni.

Melegvíz illetve fűtés korszerűsítés esetén vagy belső tartályos (160-250L) vagy átfolyós rendszerű hőcserélővel szerelt vagy egy különálló HMV tartályos változatot érdemes választani. Kiválasztáskor döntően a rendelkezésre álló terület határozza meg a pontos típust.

A különböző puffertartályok, használati melegvíz tartályok méreteit az árlistában szerepelnek.

Tartály méretezése:
Futési melegvíztárolásra alkalmazott puffertartály térfogatát úgy kell megválasztani, hogy legalább 50 liter víz jusson a kazán futokapacitásának 1kW-jára.
Napkollektoros, hőszivattyús rendszer estén a tartály kapacitását nagyobbra kell tervezni az optimális működés érdekében (75-100 liter/kW)

Hogyan építsük be helyesen:
Alapvető törekedjünk az egyszerűségre. A felfűtött kazánból a forróvízet a Laddomat a puffertárolóba juttja, ahonnan egy keverőszelepen keresztül a lakótér kerül. Zárt rendszer építését javasoljuk a rendszer hatékonyabb működéséhez.

Nagyon fontos az előremenő víz szabályozása, mivel egy +10C esetén nem szükséges (nem szabad) kivenni a tartályban lévő (pl: 90C) melegvízet. Radiátors fűtés esetén +10 fokban előremenő víz hőmérséklete 40C. -15C esetén 70C.

Rendszer elemei: kazán, laddomat, puffertartály, Honewell keverőszelep, zárt tágulási tartály, biztonsági szelep.


Környezeti hatási:
A hatásfok növekedése mellet a tökéletesebb égésnek köszönhetoen a füstgáz összetétele is javul, kevesebb szennyezőanyagot jut a levegobe. A kazán és a kémény kormozódása megszűnik.